Az EBB 2021–2022. évi éghajlati felmérésének első része azt vizsgálja, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozásról egy gyorsan változó világban. A most közzétett eredmények arra összpontosítanak, hogy miként ítélik meg az emberek az éghajlatváltozást, és mire számítanak, milyen intézkedéseket fog hozni országuk az éghajlatváltozás leküzdése érdekében.
- A magyarok 80%-a szerint a 21. században az éghajlatváltozás és annak következményei jelentik a legnagyobb kihívást az emberiség számára
- 80% úgy véli, hogy őt jobban aggasztja a klímavészhelyzet, mint a kormányát
- 87% érzi úgy, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére
- 49% szerint az ország 2050-ig nem fogja a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását
- 67% pártolna szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását (ez három százalékponttal magasabb a tavalyinál)
- 76% üdvözölné, ha adót vetnének ki azon termékekre és szolgáltatásokra, amelyek leginkább hozzájárulnak a globális felmelegedéshez
- 90% kiváltaná a rövid távú repülőutakat gyors és kevéssé szennyező vonatokkal, együttműködve a szomszédos országokkal
A magyarok 80%-a szerint a 21. században az éghajlatváltozás és annak következményei jelentik a legnagyobb kihívást az emberiség számára. Ez a számadat kisebb eltéréseket mutat a különböző demográfiai kategóriákban: a 15–29 év közötti válaszadók esetében 81%, míg a 65 év felettiek körében 87%, illetve az alacsony jövedelműeknél 79%, míg a magas jövedelműek esetében 85%. Politikai meggyőződéstől függetlenül konszenzus rajzolódik ki: a baloldali politikai nézeteket vallók 86%-a mondja azt, hogy a 21. században az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb kihívást az emberiség számára, míg a jobboldali politikai nézeteket vallók esetében ez az arány 80%.
A magyarok nagy többsége (87%) úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére (ez 10 százalékponttal meghaladja a 77%-os európai átlagot).
Ezek az adatok a 2021–2022-es éghajlati felmérés első, az Európai Beruházási Bank (EBB) által október 27-én közzétett eredményeiből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezési szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.
Az éghajlati válság megítélése: Az ország éghajlatváltozással szembeni küzdelme
A magyarok túlnyomó többsége (87%) úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére, és 80% úgy véli, hogy őt jobban aggasztja a klímavészhelyzet, mint a kormányát. Ennek következtében meglehetősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy képes-e országuk véghez vinni egy ambiciózus zöld átállást. Csupán 51% véli úgy, hogy Magyarország 2050-ig a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását. A válaszadók körülbelül fele (49%) szerint Magyarország nem fogja megvalósítani a csökkentett szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célkitűzéseket.
Ennek következtében a magyarok kétharmada (67%) pártolna – a Covid19-válság leküzdéséhez alkalmazottakhoz hasonlóan – szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását (ez három százalékponttal több mint az előző évi 64%).
Mindeközben a magyaroknak csupán 8%-a véli úgy, hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenységekre vezethető vissza.
Az energiavita
A tekintetben, hogy milyen energiaforrásra kellene támaszkodnia az országnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a magyarok többsége a klímavészhelyzet kezelése érdekében a megújuló energiaforrásokat pártolja (76%, 13 százalékponttal a 63%-os uniós átlag felett). A megújuló energiaforrások támogatottsága különösen erős a 64 év feletti magyarok körében (78%). Ez az arány a 30 év alattiak körében nyolc százalékponttal alacsonyabb (70% mellette). Mindeközben az alacsony jövedelműek 70%-a támogatná a megújuló energia további fejlesztését, míg a magasabb jövedelműek esetében ez az arány 79%.
Összességében a magyarok valamivel kevésbé támogatják az atomenergiát, mint más európaiak (7% kontra 12%). A nemek között jelentős különbség figyelhető meg : a férfiak (11%) jóval inkább támogatják az atomenergiát, mint a nők (3%). A magasabb jövedelműek szintén jobban támogatják az atomenergia fejlesztését (10%), mint az alacsonyabb jövedelműek (4%).
Végezetül, a magyarok a többi európaihoz képest továbbra is valamivel kevésbé vélik úgy, hogy országuknak támaszkodnia kellene az energiatakarékosságra (12% kontra 17%). Az energiatakarékosságot azonban jóval előrébb sorolják a földgáz fokozott szerepéhez képest (3%). A nemek közötti különbség az energiatakarékosság tekintetében is észrevehető: a nők (16%) sokkal inkább hajlanak az energiatakarékosság támogatására, mint a férfiak (8%).
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem legnépszerűbb megoldásai a magyarok körében
A magyarok többsége (76%) az európai átlaghoz képest (69%) jobban támogatná, ha adót vetnének ki a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló termékekre és szolgáltatásokra. Még az alacsony jövedelmű válaszadók 73%-a is támogatna egy ilyen adót. A magyarok emellett támogatják egy ötéves minimális garancia előírását minden elektromos vagy elektronikus termék esetében (94%), valamint a rövid távú repülőutak kiváltását gyors és kevéssé szennyező vonatokkal (90%). Emellett pártolják a „puhább” intézkedéseket, úgymint az oktatás erősítése és a fiatalok fenntartható fogyasztással kapcsolatos tudatosságának növelése (95%).
Amint azt az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska kifejtette: „Az EBB éghajlati felmérése rámutatott arra, hogy a magyarok túlnyomó többsége támogatja az olyan új környezetvédelmi intézkedések bevezetését, mint a tisztább energiaforrások, amelyek segítenék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az ország megvédését az éghajlatváltozás pusztító hatásaitól. Magyarország egyike volt az első országoknak, amelyek ratifikálták a Párizsi Megállapodást, és felmérésünk azt mutatja, hogy a polgárok továbbra is tudatában vannak a veszélynek, a szükséges megoldásoknak és a meghozandó intézkedéseknek. Az EBB kész támogatni Magyarországot abban, hogy a lehető legjobban hozzájáruljon egy karbonsemleges, zöld és fenntartható világgazdaság kiépítéséhez – ami a kulcsa annak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés mértéke 1,5°C vagy annál alacsonyabb legyen. Az EU klímabankjaként a tiszta energiára, az energiatakarékosságra, a fenntartható mobilitási megoldásokra és az innovációs projektekre összpontosítunk, gondoskodva arról, hogy sikeresen teljesítsük ezt a küldetésünket. A globális éghajlati törekvések iránt Magyarországon tapasztalható erős támogatás jó jel arra, hogy sikeres lehet globális küzdelmünk a további éghajlatváltozással szemben, amely napjainkban a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést jelenti az emberiség számára.”
--
Töltse le itt az Excel-táblázatot a felmérésben részt vevő mind a 30 ország nyers adataival. Az EBB éghajlati felmérése negyedik körének főbb megállapításai az EBB honlapján érhetők el ide kattintva.
Az EBB éghajlati felméréséről
Az Európai Beruházási Bank útjára indította az EBB éghajlati felmérésének negyedik körét, amelynek keretében behatóan elemzi, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozással kapcsolatban. Az EBB éghajlati felmérésének a BVA piackutató céggel partnerségben készített negyedik köre információkkal kíván szolgálni az éghajlat-politikai intézkedésekkel kapcsolatos attitűdökről és várakozásokról folytatott szélesebb vitához. 2021. augusztus 26. és szeptember 22. között több mint 30 000 válaszadó vett részt a felmérésben; a 30 megkérdezett ország mindegyikében reprezentatív panelt alakítottak ki.
Az Európai Beruházási Bankról
Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó pénzintézete, amelynek tulajdonosai az uniós tagállamok. Hosszú lejáratú finanszírozást biztosít pénzügyi szempontból észszerű beruházásokhoz, hozzájárulva ezzel az EU szakpolitikai céljainak megvalósításához Európán belül és kívül egyaránt. Az Európai Beruházási Bank 160 országban tevékenykedik, és egyike a világ legnagyobb multilaterális hitelezőinek az éghajlatvédelmi projektek terén. Az EBB csoport nemrégiben elfogadta a klímabank ütemtervét, hogy teljesítse ambiciózus tervét, miszerint a 2030-ig terjedő évtizedben 1 billió euró összegű beruházást fog támogatni az éghajlat-politikai intézkedések és a környezeti fenntarthatóság területén, és 2025-re az EBB-finanszírozás több mint 50%-át éghajlat-politikai intézkedésekre és környezeti fenntarthatóságra fordítja. Az ütemterv részeként 2021 eleje óta az EBB csoport összes új műveletét is összehangolják a Párizsi Megállapodás céljaival és elveivel.
A BVA-ról
A BVA közvélemény-kutató és tanácsadó céget az ágazat egyik leginnovatívabb piackutató cégeként tartják számon. A viselkedésmarketingre szakosodott BVA az adattudományt és a társadalomtudományt ötvözi az adatok inspirálóvá tételéhez és életre keltéséhez. A BVA emellett a világ vezető piackutatóit és közvélemény-kutatóit tömörítő, több mint 40 tagot számláló globális WIN hálózat (Worldwide Independent Network of Market Research) tagja.