A nemek közötti egyenlőség és a jogegyenlőség mindenki számára történő biztosítása kiemelkedően fontos gazdasági kérdés.

Szerzők: Nadia Calviño, Kristalina Georgieva és Odile Renaud-Basso 

LUXEMBOURG – Nehéz olyan szót találni, amely fontosabb a világ legnagyobb kihívásai és szakpolitikai prioritásai szempontjából, mint az idei nemzetközi nőnap témája, az „inkluzivitás”. A társadalom egésze számára előnyös inkluzív és zöld gazdasági növekedés a fenntartható jólét, a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a geopolitikai stabilitás elengedhetetlen összetevője. A társadalmaink valamennyi tagjára kiterjedő „igazságos átmenet” támogatása döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az éghajlat-politikai fellépés és a digitális átállás egy fenntarthatóbb és biztonságosabb világhoz vezessen.

A nemek közötti egyenlőség és a jogegyenlőség nemcsak méltányossági kérdés, hanem kiemelkedő gazdasági jelentőséggel is bír. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatása szerint a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek csökkentése közel 8%-kal növelhetné a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok GDP-jét. Ennél is nagyobb haszonnal járna a nemek közötti egyenlőtlenség teljes felszámolása, ami átlagosan 23%-kal növelné ezen országokban a GDP-t.

Egyszerűen fogalmazva: a sokféleség, valamint az, ha a nők egyenlő szerepet töltenek be a gazdaságban, a döntéshozatalban és a politikai vitákban, jobb eredményekre vezet. Az összes rendelkezésre álló tehetség mobilizálása maximalizálja a termelékenységet és a versenyképességet, ami elengedhetetlen az éghajlatváltozás kezeléséhez és a globális jólét előmozdításához. Ez különösen fontos akkor, amikor a klímaválság, a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió együttes hatása azzal fenyeget, hogy számos, már biztosnak hitt eredmény ismét semmissé válik.

Idén világszerte négymilliárd ember fog az urnákhoz járulni, ezért nincs jobb alkalom, mint a mostani, hogy kiemeljük a nemek közötti egyenlőség valamennyi társadalomra gyakorolt átfogó, kedvező hatását. Például az Európai Központi Bank kutatása szerint a női vállalatvezetők számának egy százalékpontos növekedése 0,5%-os csökkenést eredményez a szén-dioxid-kibocsátásban. Hasonlóképpen, az Európai Beruházási Bank megállapította, hogy a nők által vezetett cégek környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) pontszámai magasabbak. Ehhez hasonlóan az IMF kutatása kimutatta, hogy ezek a vállalatok nyereségesebbek is, emellett ahol a bankok igazgatótanácsaiban jobb a nemek közötti egyensúly, az nagyobb pénzügyi stabilitással és jobb teljesítménnyel párosul. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy korunk legnagyobb kihívásait nem lehet inkluzivitás nélkül megoldani, sem a szervezeteken belül, sem a vezetőségben.

Egyértelmű bizonyítékok vannak az előrelépésre. Egyre több nő indít ma vállalkozást, annak ellenére, hogy a nők kevésbé tudnak finanszírozáshoz jutni. A Világbank 71 országra kiterjedő adatai szerint 45 országban a nők egyre nagyobb arányt képviselnek a vállalatok „kizárólagos tulajdonosai” között.

Miként építhetnénk erre az előrehaladásra? Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik tanulmánya azt mutatja, hogy a vegyes finanszírozású programok segíthetnek a női vállalkozóknak a több hitelhez jutásban és vállalkozásuk bővítésében.

Tekintettel arra, hogy a nők hozzák meg vagy befolyásolják a fogyasztói termékek vásárlására vonatkozó döntések 80%-át, a vállalatoknak figyelembe kell venniük a női szempontokat és tapasztalatokat, ha több terméket kívánnak értékesíteni. A nők általában környezettudatosabbak is, ami segít megmagyarázni a zöld pénzügyi szolgáltatások iránti növekvő fogyasztói keresletet. Világszerte minden harmadik fogyasztó saját bevallása szerint hajlandó lenne akár 25%-os felárat is fizetni fenntartható pénzügyi szolgáltatásokért.

Ez rámutat egy másik okra is, amiért az inkluzivitás jót tesz az üzletnek: a kutatások azt mutatják, hogy a nők vállalati igazgatótanácsokban való fokozottabb részvétele pozitívan korrelál a CO2-kibocsátás közzétételével. Mára a globális vagyon 40%-a nők kezében van, akik egy fenntartható jövőbe kívánnak befektetni. A nők mintegy 74%-a jelezte, hogy szeretné növelni ESG-befektetéseinek arányát a jelenlegi befektetési portfóliójában, míg ez az arány a férfiak esetében 53% volt. Azok a cégek, amelyek nem adnak helyet a nőknek, elszalasztják a lehetőséget, hogy versenytársaiknál jobb teljesítményt érjenek el.

A nők évszázadokon keresztül különböző stratégiákat dolgoztak ki az egyenlőtlen helyzetek kezelésére, és ez különösen értékessé tesz minket a világ megváltoztatását célul kitűző szervezetek számára. A kirekesztéssel és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos történelmi tapasztalatainknak köszönhetően nagyobb valószínűséggel ismerjük fel a változás szükségességét és mérlegeljük egy vállalat működésének vagy szakpolitikai döntéseinek másokra gyakorolt hatását. Ugyanezen okból a magasabb női parlamenti képviselettel rendelkező országok nagyobb valószínűséggel ratifikálnak környezetvédelmi egyezményeket és fogadnak el az éghajlatváltozással foglalkozó szakpolitikákat.

A nők tehetsége a gazdasági haladás egyik hajtóereje és az éghajlatváltozás megoldásának lényeges eleme. Már most is nők vezetik a világszerte legbefolyásosabb pénzügyi szervek némelyikét, és egyre nagyobb szerepet játszanak a politikai színtéren is. A nőknek most az inkluzívabb és fenntarthatóbb növekedési modellre való átállás élére kell állniuk. Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy előmozdítsuk az inkluzivitást, hogy hasonló elkötelezettségre ösztönözzünk másokat is, és hogy jobbá formáljuk a jövőt.

Ezt a cikket elsőként a Project Syndicate adta közre.

Nadia Calviño az Európai Beruházási Bank elnöke. Kristalina Georgieva a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Odile Renaud-Basso az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke.